2011. március 2-án Nagybaconban ejtettük szerét a MESESZERnek!
2011. március 2-án Nagybaconban ejtettük szerét a MESESZERnek!
A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a Magyar Köztársaság Országgyűlése a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az országgyűlés kinyilvánítja, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Harangozás a Trianoni békeszerződés 90. évfordulójának alkalmából
Az igazságtalan trianoni békediktátum 90. évfordulóján, június 4-én délután fél hatkor újra megszólalnak a református és az evangélikus templomok harangjai. A harangszó nem csak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél.
Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége
Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége
Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége
Különleges élményben volt részük a kisbaconiaknak május 17-én, hétfőn. Az esőre álló munkanap délutáni szürkeségét színes ruházatú színes egyéniségek törték meg. A Budapesti Utcaszínház színészei az utcákat járták, hogy nézőket toborozzanak az ötórai tea idejére megrendezett előadásukra. A kreatív és mulatságos Ludas Matyit és az ő kedves libuskáját varázsolták a Régi Papilak világot jelentő deszkáira, hogy megörvendeztessék a falu nagyérdemű apraját (és persze nagyját). Amíg az utcákon a csodálkozástól tágra nyitott szájak lassan becsukódtak, addig a papilakra gyűlt nézősereg már hatalmas kacajok mellett élvezte az előadást és Matyival együtt számolták Döbrögi nagyúr még nagyobb hátsójára kimért háromszor huszonöt botütést. Bizony a Monori Balázs vezette színtársulat próbára tette a jelenlévők rekeszizmait, hiszen nemcsak játszottak, de másfél órára elrepítettek mindenkit egy távoli világba, ahol az egyszerűnek látszó ember is veheti magának a bátorságot, hogy móresre tanítsa a kapzsi uraságot és megmutassa, nem szégyen az igazság oldalán állni még akkor sem, ha fájdalmas. A félszáz aprócska néző nemcsak szemtanúja, hanem részese is lett az eseményeknek, sőt segítőjévé vált a kockázatos igazság lúdbarát bajnokának és mindannyian együtt tettek pontot a "minden jellemtelenséget és igazságtalanságot az élet háromszor ad vissza" üzenetének végére. Aki nem hiszi, járjon utána...
Kedves Olvasóink figyelmébe ajánljuk az I. Székelyföld Napok programjait. Külön felhívnánk figyelmüket a május 15-én a vargyasi Daniel-kastély udvarára ismét sátrat illetve jurtát verő békés (és néha kissé harcias - ld. lovagi torna) civilek kínálatára, ahol idén is gólyalábat vet a kisbaconi Bodvaj Egyesület lelkes és fiatal csapata, hogy megpróbáltatásokra hívja a mindig érdeklődő gyermekeket.
Továbbá várjuk szeretettel Önöket a május 17-én 17 órakor a Kisbaconi Tájház udvarára érkező Budapesti Utcaszínház Ludas Matyi című színpadi adaptációjára (eső esetén a Régi Papilakon kerül bemutatásra a népszerű mese miniszínházi változata). A belépő 3 lej.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy –a kézirat tanúsága szerint– Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A cikk ide kattintva folytatódik.
forrás: WikiPedia
Köszönjük a hírt Demeter Zoltánnak.
Megosztás
Berecz András (Budapest, 1957. október 29.) énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész.
Élete
Berecz András 1957-ben született Budapesten. Édesapja a Felvidékről való, édesanyja a Nagykunságban született. Festőnek és jogásznak készült. Az első dalokat édesanyjától tanulta. Megalapította az Ökrös és Egyszólam együttest, és énekesként hamarosan igen népszerűvé vált. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is folytat. Kutatási területei elsősorban a Felvidék, Erdély, Moldva (ahol először 1979-ben járt), Somogy, de a Nagykunságban és a Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat. Magyar népzenét tanított Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen, valamint kanadai és amerikai táborokban is. Tíz éve Kodály-sorozatot indított útjára. Műfordítással is foglalkozik.
Díjak, elismerések:
1985. Népmuvészet Ifjú Mestere díj
1990. Magyar Muvészetért díj
1993. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetés
2001. Magyar Örökség díj
2003. Március 15. díj
2005. Alternatív Kossuth díj
2005. Príma díj
Könyvek, írások, filmek:
"Bú hozza, kedv hordozza, Magon kőtt énekesek iskolája I." 1997.: Néprajzi tanulmány a néphagyomány ismeretlen "zeneesztétiká"-járól. Szerző foto melléklete az énekesek magatartásáról. Két kiadás.
"Rokonok söre" csuvas népköltészet, műfordítás és tanulmány jegyzetekkel. 2001. Teleki Alapítvány
"Sose Sára" mese 2001. Eső, irodalmi folyóirat, mese szám.
"Két légy, két ladik - mese a tallinni kőkandúrról, melyben a város ismert kőmacskája egy pár szóra megelevenedik, aztán meg is merevedik - mese arról, hogy Perzsia bevétele is nehéz szájmunka"
"Ez úgy igaz, ahogy hiszitek - nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással" (rendező: Karácsony Molnár Erika) dokumentumfilm.
Dokumentumfilm a Csuvasfödről Duna TV támogatásával, néphagyomány, identitás témakörben. Kb. 8 óra megvágatlan, 2000. (munkatársak: Agyagási Klára, Dénes Zoltán)
Lemezek, kazetták, CD-k:
A szél patkójától a ko is szikrázik (Ökrös zenekar, Juhász Zoltán)
Egyszólam
Vásárfia (Újstílus)
Kalotaszegi mulatónóták (Ökrös zenekar)
Megütik a dobot (Kalamajka, Egyszólam)
Kokertben liliom (mese, dal, fotó)
Kőkertben liliom II. Felítő (illusztráció: Gyulai Líviusz)
Szegen csengő (illusztráció: Gyulai Líviusz)
Sinka-ének
forrás: WikiPédia, folkinfo.hu
Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (Mårbacka, 1858. november 20. - Mårbacka, 1940. március 16.) svéd írónő.
Az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Az újromantika és az impresszionizmus képviselője volt.
Életpályája
Selma Lagerlöf 1858. november 20-án született a värmlandi Mårbackában (ejtsd: mórbakka), Nyugat-Svédországban. Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja, Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára kihatott.
Apai nagyszülei, Daniel Lagerlöf katonai írnok és uradalmi intéző, és felesége Lisa Maja Wennerwik, szintén lelkészcsaládból származtak. A nagymama előtt Mårbackát három generáción át a család női tagjai örökölték, és mindegyikük lelkészhez ment feleségül. Apai nagyszüleinek történetét Selma Lagerlöf a Liljecronas Heimat című regényében örökítette meg.
A kis Selmát otthon tanították, így a többi gyerektől elszigetelten nőtt fel a családi birtokon. Nagyanyjától hallotta azokat a meséket és legendákat, amelyek később műveiben felbukkannak.
1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei (1891) című terjedelmes munkába (eredeti címe Gösta Berlings saga). A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után, Georg Brandes pozitív kritikájának hatására vált a svéd romantikus megújulás részévé.
1894-ben ismerkedett meg Sophie Elkan írónővel, akiben barátra és társra lelt. A fennmaradt levelezésük alapján kapcsolatuk szerelmi jellegű volt.
Miután 1895-ben felhagyott a tanítással, a Svéd Akadémia pénzügyi támogatása mellett minden idejét az írásnak szentelte. Sophie Elkannal közös szicíliai utazásai ihletésére született az Antikrisztus csodái (1897) című regénye.
1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.
Selma Lagerlöf Nils Holgersson ifjúsági könyve legalább akkora siker volt a művelt világban, mint Rudyard Kipling 1894-ben írt Dzsungel könyve c. regénye. Több mint negyven nyelvre lefordították Lagerlöf művét, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg.
1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: "inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat". A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.
Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.
A II. világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.
Képcsinálók (Per Olov Enquist) című drámájában Lagerlöf azt dolgozta fel, miképp hatott apja alkoholizmusa életére és munkájára.
Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.
forrás: Wikipedia
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Kálvinista egyház néven is ismert, ugyanis tantételeinek összessége a kálvinizmus teológiai rendszerére épül. A történelmi egyházak között – a katolikus egyház után – számarányában a második helyet foglalja el. A presbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, ahol püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal az egyházkerületek élén.
A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét.
A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét.
Ma Magyarország tízmilliós lakosságának körülbelül 15%-át teszik ki a reformátusok. Az 1200 gyülekezet 4 egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él.
Jellegzetes hittételek:
Szervezeti felépítése, intézményei
Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. A gyülekezet szervezeti felépítésében a zsinat-presbiteri elv érvényesül. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei gondnok áll, míg a gyülekezetek elnöksége a lelkipásztor és a gondnok(ok).
Kapcsolat a többi magyar református egyházzal
Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartanak nyilván. Ebből mintegy kétmillióan élnek Magyarországon, másfélmillióan a különböző országokban.
Az első világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek ősi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. Az Amerikai Egyesült Államokban két különböző egyházi szervezetben, összesen hetven magyar református gyülekezet él. Ezenkívül Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata keretei között.
forrás: Wikipedia.hu
Az eredeti cikk ide kattintva olvasható.
A Magyar Nemzeti Múzeumból indult vándortárlatot csaknem két év alatt öt magyarországi és két határon túli múzeumban láthatják az érdeklődők.
A Dzsingisz kán-kiállítás kiegészítéseként összeállított tárlat, amely 2008. szeptember 30-án zárt a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2009. október 12-től a szlovákiai Komárnóban várta a közönséget. A Gyermekemet az országért - A tatárjárás (1241-1242) című kiállítás ezt követően Zalaegerszegen, Kaposváron, Békéscsabán, Debrecenben, az erdélyi Csíkszeredán és Miskolcon látható.
Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese felidézte, hogy a vándorútra induló kiállítás gondolata akkor fogalmazódott meg, amikor a Dzsingisz kán és öröksége című tárlat szervezésébe kezdtek. Úgy vélték: csak akkor lehet a téma magyar vonatkozásait feltárni, ha a tatárjárásról szóló szatellit-kiállítás is csatlakozik hozzá. Mint kiemelte, a szeptember elején bezárt Dzsingisz-kán kiállítást és a tatárjárásról szóló, szeptember végéig látható tárlatot addig több mint 110 ezren tekintették meg.
Ritoók Ágnes, a kiállítás kurátora a vándorkiállítás indulásán megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tárlat anyagát 16 múzeum gyűjteményéből válogatták össze. A tatárjárás egyetlen évig tartott, mégis mélyen bevésődött a magyar történeti emlékezetbe, hiszen az ország fennmaradása is kétségesnek látszott. A legóvatosabb becslések szerint is a lakosság 15-20 százaléka, mintegy 300-400 ezer ember esett áldozatul. A háborús veszteségeken túl az elfertőződött kutak és a bomló tetemek miatt országszerte járványok tizedelték a lakosságot - hangsúlyozta a kurátor.
"A tatárjárás eseményeiből a krónikák, oklevelek nagyon sok adatot megőriztek, de e pusztítás tárgyi bizonyítékai hiányoztak" - mutatott rá Ritoók Ágnes, hozzátéve, hogy a kiállításon bemutatott leletek jelentős része az elmúlt másfél évtized nagyberuházásaihoz kapcsolódó régészeti feltárások során került elő. Ezeket a tárgyi emlékeket első ízben vonultatja fel a tárlat, bemutatva az események teljes körét a pusztítástól az újjáépítésig, valamint a korabeli életmódot, a hadviselést, az ország talpra állását.
A nemzeti múzeum kiállításából a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetségével való együttműködés keretében, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával lett vándortárlat. Mint azt Harsányi László, az NKA elnöke elmondta, az alap 40 millió forintot bocsátott rendelkezésre erre a célra.
(Múlt-kor/MTI cikke nyomán)