A meseszer egy játék, amelyet az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár indított útjára, azzal a céllal, hogy "a mesemondás ősi szertartásával ez a magunkfajta emberi szerzet felszerelje magát mindazzal, amit a mesékből megszerezhet: emberséggel, kitartással, türelemmel, az újrakezdés képességével, erkölcsi renddel, humorral, töretlen elszántsággal." 

 

Betartottuk a MESESZER mindhárom szabályát. Magyar népmeséket meséltek a gyerekek, "fejből" mondták és továbbadtuk más településeknek a mesestafétát.

 

Pedagógusaink lelkesen támogatták tanítványaikat: Kádár Edit, Kékesi-Keresztes Imola, Mihály Réka, Antal Klaudia, Baló Judit, Gecse Sándor, Péter Szerénke, Bardocz Enikő, Székely Zoltán Csaba és jómagam háttérmunkáját tükrözte a rendezvény.

 

Negyvenegy gyermek 21 magyar népmesét mesélt el és három mesejelenetet adott elő. Nem sorolom fel az összes mesét, de rendkívül ügyes mesélőinket nem rejthetem véka alá: Keresztes Katinka, Csiki Botond Csaba, Gecse Júlia, Mihály Krisztina Andrea, Szász Apor, Konsza Nimród, Roșu Sabina Bernadett, Bardocz Ferencz Csaba, Molnár Enikő, Kusztos Laura Gabriella, Timár Barna, Antal Róbert, Vinczi Botond, Vinczi Géza, Baló Ibolya, Nagy István Gábor, Kiss Andrea, Kékesi - Keresztes Kincső, Müller Zoltán, Nagy - Kusztos Csaba, Benedek Gellért, Pünkösti Mónika, Boda Zsófia, Borbély Zoltán, Balló Ottília, Incze Violetta, Ferencz Róbert, Bodor Éva Andrea, Gecse Nimród, Gecse Arnold, Incze Hanna Henrietta, Bedő Edward, Antal Richárd, Mihály István, Bardocz Edina, Farkas Hanna, Mihály Krisztina, Dima Barna, Bedő Zsanett, Keresztes Réka, Kozák Alpár. 

Büszkék voltunk tanítványainkra, igazi tehetségeket fedezhettünk fel bennük, akik a mesék, szálait olyan ügyesen szőtték szöveggé, hogy az bennünk varázslatos képpé állhatott össze. Ezt a MESESZERt már-már mesemaratonnak is nevezhettük volna, kétórányi folyamatos mesélésben volt részünk, de a mesék és a mesemondók olyan élvezetessé tették ezt a két órát, hogy nekünk, hallgatóknak ez fel sem tűnt.

 

A rendezvény végén emléklapok átadásával köszöntük meg a gyerekeknek és a pedagógusoknak az értékes munkát és továbbadtuk a mesestafétát Bardoc (Katona Csíki Ildikó), Sepsibükszád (Bács Piroska és Szimion Melinda) és Magyarhermány (Nagy Zsuzsa) képviselőinek. Most ők kerültek SZERre.

Kívánom én is a játékot útjára indító egriekkel együtt, hogy "…se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak, hogy szépszerével rendszeresen összegyűljünk mesélni, mesét hallgatni, csak úgy, jól érezni magunkat. Hogy a mese legyen fűszere életünknek, gyógyszere rosszkedvünknek, ékszere nyelvünknek. Hogy népmeséink hatalmas fészerében mindenki szert tehessen a maga szerére, amivel szertelenségeit csillapíthatja, netán amin elméjét tornáztathatja. Szaporodjanak hát a MESESZERű alkalmak kényszer nélkül szerről szerre, dombról dombra térben és időben egyaránt, legyen ebben játékostársunk felnőtt és gyermek, asszony és ember, jószerével mindenki, akinek kedve van hozzá."

 

Benedek H. Erika