A Magyar Nemzeti Múzeumból indult vándortárlatot csaknem két év alatt öt magyarországi és két határon túli múzeumban láthatják az érdeklődők.

A Dzsingisz kán-kiállítás kiegészítéseként összeállított tárlat, amely 2008. szeptember 30-án zárt a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2009. október 12-től a szlovákiai Komárnóban várta a közönséget. A Gyermekemet az országért - A tatárjárás (1241-1242) című kiállítás ezt követően Zalaegerszegen, Kaposváron, Békéscsabán, Debrecenben, az erdélyi Csíkszeredán és Miskolcon látható.

Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese felidézte, hogy a vándorútra induló kiállítás gondolata akkor fogalmazódott meg, amikor a Dzsingisz kán és öröksége című tárlat szervezésébe kezdtek. Úgy vélték: csak akkor lehet a téma magyar vonatkozásait feltárni, ha a tatárjárásról szóló szatellit-kiállítás is csatlakozik hozzá. Mint kiemelte, a szeptember elején bezárt Dzsingisz-kán kiállítást és a tatárjárásról szóló, szeptember végéig látható tárlatot addig több mint 110 ezren tekintették meg.

Ritoók Ágnes, a kiállítás kurátora a vándorkiállítás indulásán megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tárlat anyagát 16 múzeum gyűjteményéből válogatták össze. A tatárjárás egyetlen évig tartott, mégis mélyen bevésődött a magyar történeti emlékezetbe, hiszen az ország fennmaradása is kétségesnek látszott. A legóvatosabb becslések szerint is a lakosság 15-20 százaléka, mintegy 300-400 ezer ember esett áldozatul. A háborús veszteségeken túl az elfertőződött kutak és a bomló tetemek miatt országszerte járványok tizedelték a lakosságot - hangsúlyozta a kurátor.

"A tatárjárás eseményeiből a krónikák, oklevelek nagyon sok adatot megőriztek, de e pusztítás tárgyi bizonyítékai hiányoztak" - mutatott rá Ritoók Ágnes, hozzátéve, hogy a kiállításon bemutatott leletek jelentős része az elmúlt másfél évtized nagyberuházásaihoz kapcsolódó régészeti feltárások során került elő. Ezeket a tárgyi emlékeket első ízben vonultatja fel a tárlat, bemutatva az események teljes körét a pusztítástól az újjáépítésig, valamint a korabeli életmódot, a hadviselést, az ország talpra állását.

A nemzeti múzeum kiállításából a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetségével való együttműködés keretében, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával lett vándortárlat. Mint azt Harsányi László, az NKA elnöke elmondta, az alap 40 millió forintot bocsátott rendelkezésre erre a célra.

(Múlt-kor/MTI cikke nyomán)